HBone+
A világ 165. legerősebb szuperszámítógép ...
A világ 165. legerősebb szuperszámítógép rendszerének a második tagját adta át az NIIF Intézet
2011. április 15-én a Nemzeti Informatikai Infrastruktúra Fejlesztési Intézet (az NIIF Intézet) és a Pécsi Tudományegyetem átadta a hazai legnagyobb szuperszámítógépes rendszer második elemét. Budapest mellett három kiemelkedő egyetemváros, Debrecen, Pécs és Szeged kutatási lehetőségei bővülnek a hazai informatikai fejlesztések közül egyedülálló projektnek köszönhetően.
Az új infrastruktúra 4 szuperszámítógépből áll, amelyek földrajzilag elosztott módon, az ország különböző városaiban kerültek elhelyezésre (Budapest, Debrecen, Pécs, Szeged). A szuperszámítógépeket az NIIF dedikált optikai hibrid hálózata kapcsolja össze egy hatalmas erőforrássá. Noha a számítógépek teljesítménye külön-külön is eléri az eddig Magyarországon üzembe helyezett bármely más számítógép teljesítményét, az összesített kapacitásuk meghaladja a 48 Teraflop értéket, ami a jelenlegi világranglistán a 165. helyet jelenti. A számítási kapacitás a régebbi rendszer 70-szeresére, a tárolási kapacitás csaknem 100-szorosára növekedett.
2011. április 15-én a Pécsi Tudományegyetemen került átadásra az említett 4 szuperszámítógép közül a második. Ez a gép Magyarország legnagyobb teljesítményű, osztott memóriás szuperszámítógépe. A rendszert az amerikai Silicon Graphics International (SGI, a szuperszámítógépek piacának egyik vezető gyártója) gyártotta és a KFKI Rendszerintegrációs Zrt. szállította. Az SGI UltraViolet 1000 típusú szuperszámítógép a maga kategóriájában a legújabb, legkorszerűbb technológiát képviseli. Speciális, SMP/ccNUMA (osztott memóriás) felépítésének köszönhetően a legsokoldalúbban felhasználható szuperszámítógép. A gépben Intel Xeon X7542 (Nehalem EX) típusú 6 magos processzorok találhatók, összesen 1152 mag. A számítási teljesítmény meghaladja a 10,5 Tflops értéket. A 6 Terabyte memóriát minden processzor a Numalink5 kommunikációs infrastruktúra segítségével közvetlenül eléri, megcímezheti. Ebből adódik e szuperszámítógép egyedülálló tulajdonsága: olyan alkalmazások is hatékonyan futtathatók rajta, amelyek folyamatai extrém mennyiségű, egyszerre akár több terabyte memóriát igényelnek. A szuperszámítógép egy 0.5 Petabyte kapacitású külső tárolóval, és high-end kategóriájú vizualizációs alrendszerrel egészül ki, és hatékony, korszerű, vízhűtéses technológiát alkalmaz. Operációs rendszere SUSE Enterprise Linux.
Dr. Kovács L. Gábor Pécsi Tudományegyetem Tudományos és Innovációs rektorhelyettese elmondta: "A Pécsi Tudományegyetem a szuperszámítógépet számos meglévő és új kutatási területen kívánja hasznosítani: a már folyamatban lévő mérnöki, meteorológiai, fizikai, kémiai és térinformatikai számítások folytatása, kiterjesztése mellett a számítógépes genetikai és bioinformatikai, orvosi képfeldolgozási és egyéb orvostudományi, operációkutatási és művészeti alkalmazások fellendülését várjuk. A szuperszámítógép szerepe az oktatásban is jelentős lesz: mindhárom informatikát oktató kar (Természettudományi Kar, Pollack Mihály Műszaki Kar és a Közgazdaságtudományi Kar) oktatási struktúrájában is szerepel a szuperszámítástechnika, a Pollack Mihály Műszaki Kar évek óta nemzetközi nyári iskolát szervez a témában, melynek szintén fontos eszköze lesz a most átadásra kerülő gép."
A megújult NIIF szuperszámítógépes infrastruktúra - amellett, hogy képes a hazai kutatás alapvető igényeinek kiszolgálására - lehetővé teszi azt is, hogy hazánk bekapcsolódjon az Európai Kutatási térség keretében formálódó, az EU által támogatott integrált európai szuperszámítógépes infrastruktúrába (PRACE), biztosítva ezáltal azt, hogy kutatóink a nagy európai rendszerekhez is hozzáférést kapjanak.
A fejlesztés a HBONE+ nevű, átfogó elektronikus infrastruktúra fejlesztési projekt része, melyet az NIIF Intézet 2009 - 2012 között valósít meg, az Új Magyarország Fejlesztési Terv által támogatott TIOP 1.3.2 projekt és KMOP 4.2.1/A_2 projekt keretében, Európai Uniós források bevonásával.
HBone+ Feliratkozás a Hbone+ hírlevélre
HBone+ legfrissebb hírei
Szuperszámítógépek az akadémiai szférában - Interjú
"Az alapkutatás ma már a tudomány szinte valamennyi területén olyan nagy számítógépes feldolgozási teljesítményt igényel, amely sok esetben csak a kutatóintézetek országos vagy nemzetközi szintű összefogásával biztosítható. Az ilyen együttműködés kialakítására számos projekt indult az Európai Unióban, és a nyolcvanas évektől kezdődően ezt célozza hazánkban is az Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési (NIIF) Program.
Megjelent a HBONE+ projekt első hírlevele
Megjelent a HBONE+ projekt első hírlevele, melyben a beszámolunk a projekt nyitó eseményéről és interjút közlünk a Dr. Baja Ferenccel a MEH államtitkárával, Nagy Miklóssal az NIIF Intézet igazgatójáva és Mohácsi Jánossal a HBONE+ projek programirodavezetőjével. A hírlevél elérhető az alábbi csatolmányból. Ha a későbbi hírleveket is meg kívánja kapni, akkor azt az oldalsó menüben teheti meg, vagy közvetlenül a NIIF levelezési lista szerverén.
Elindult a HBONE+ projekt
2009. július 2-án (csütörtök) 11 órakor a Károlyi-Csekonics palotában ünnepélyes aláírással egybekötött nyitó eseménnyel útjára indult a HBONE+ program. A programot Dr. Baja Ferenc, infokommunikációért felelôs kormánybiztos, a MEH államtitkára, Dr. Manherz Károly, az OKM szakállamtitkára Nagy Miklós, az NIIF Intézet igazgatója indította el.
HBONE+ projekt ünnepélyes programindító rendezvény és sajtótájékoztató
Ünnepélyes HBONE+ projektindító rendezvény és sajtótájékoztató 2009. július 2-án (csütörtök) 11 órakor a Károlyi-Csekonics palotában (1088 Budapest, Múzeum utca 17.).
Támogatási szerződés aláírása
2009. június 18-án került sor a TIOP 1.3.2 "Információmenedzsment a felsőoktatásban" és a KMOP 4.2.1A "Központi felsőoktatási információs infrastruktúra fejlesztése" (HBONE+) projektek támogatási szerződésének aláírására.
TIOP 1.3.2 és KMOP 4.2.1A pályázatok benyújtása
2008. augusztus 8-án az előzetesen kiírt határidőnek megfelelően beadásra kerültek a TIOP 1.3.2 és KMOP 4.2.1A projektek dokumentumai. A bírálatot és a hiánypótlást követően sor kerülhet a támogatási szerződés aláírására, majd a munka megkezdésére.
A Kormány döntött az Új Magyarország Fejlesztési Terv akcióterveiről
A Kormány 2007. július 25-én döntött az Új Magyarország Fejlesztési Terv akcióterveiről. Ennek során támogatást nyertek a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program által benyújtott programok. A felsőoktatást és kutatást támogató számítógép-hálózati infrastruktúra fejlesztését támogató pályázatok közül a TIOP 1.3.2 összesen 4,047 MrdFt, míg a KMOP 4.2.1A projekt 167 millió Forint támogatást nyert el.